Az új házak épületenergetikai minőségét kormányrendelet szabályozza. Újra áttekintjük, jelenleg milyen a szabályos ház, és hogyan változnak a jövőben az energetikai előírások. Egyre jobban kell szigetelni, 2019-től a passzívház szintet kell megcélozni.
 
 A hatályos épületenergetikai szabályozás 2006 óta van érvényben (7/2006. (V.24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról), a jövőről egy rendelettervezet alapján beszélhetünk. A számítás Magyarországon az építési engedélyezési eljáráshoz szükséges, új épületek esetén néhány kivételtől (például kis alapterületű nyaralók) eltekintve kötelező a számítás elkészítése.
 
Az épület energetikai tanúsítványát szintén ez alapján állítják ki. Ehhez a kiviteli tervre van szükség és a felelős műszaki vezető nyilatkozatára arról, hogy valóban a betervezett minőségű és vastagságú anyagokat, illetve épületgépészeti rendszereket építették be.
 
Szerkezet, épület, épületgépészet
 
Az épületenergetikai szabályozás háromféle követelményérték teljesülését írja elő.
 
Az első szint a szerkezetek hőátbocsátási tényezője (U-érték vagy régebbi nevén k-érték, W/m2K-ben kifejezve). Ez a szerkezetek hőszigetelő képességét jellemzi – minél alacsonyabb az értéke, annál jobban szigetel a szerkezet. Egy ablak esetén nem elegendő csupán az üvegezés U-értékét nézni, hanem az üvegezés és a keretezés felületarányosan meghatározott átlagos értékét kell kiszámítani.
 
A falak esetében a 0,45-ös tényező például azt jelenti, hogy egy két oldalon vakolt hőszigetelő vázkerámiás fal kiegészítő hőszigetelés nélkül is megfelel a követelményeknek, ablakoknál alacsony emissziójú (low-e) bevonatos, nemesgáztöltetes, kétrétegű hőszigetelő.
 
A második szint az épület fajlagos hőveszteségtényezője (q, W/m3K). Ez az érték a teljes épületet jellemzi, méghozzá elsősorban azokat a dolgokat, amikért az építész a felelős. Figyelembe veszi az összes szerkezet hőveszteségét, ami a felületükkel és a hőátbocsátási tényezőjükkel arányos, a hőhidakat, valamint az ablakon bejutó és az épületben hasznosuló napsugárzás pozitív hatását is.
 
A harmadik szint, az ún. összesített energetikai jellemző az épület teljes energiaigényére ad meg követelményt (Ep, kWh/m2év). Ez már az épületet magát és a betervezett épületgépészeti rendszert együtt jellemzi, és például napelemmel, napkollektorral javítható érték.
 
Fontos, hogy minden energiaigényt ún. primerenergiában kell megadni. A villamos energiának például komoly környezeti hatása van, mivel hazánkban nagyrészt fosszilis energiahordozókból állítják elő. Ezért 1 kWh villamos energia primer energiában kifejezve 2,5 kWh-nak felel meg.
 
Az épület formájával is számolnak
 
Mind a fajlagos hőveszteségtényező, mind az összesített energetikai jellemző követelménye az épület lehűlő felületének és fűtött térfogatának arányában van megadva. Egy nagy, kompakt társasháznak kicsi a felület-térfogataránya (0,3-0,6), míg egy kis, tagolt családi háznak nagy (0,9-1,3). A geometriai adottságok miatt egy kis épületben várhatóan nagyobb lesz az energiafogyasztás akkor is, ha a hőszigetelés mértéke hasonló. Ezért a nagy felület-térfogat arányok esetén valamivel magasabb hőveszteségeket és energiafogyasztást enged meg a szabályozás.
 
Az épület akkor felel meg a követelményeknek, ha a követelményrendszer mind a három szintjét teljesíti! Emellett a szerkezeteket páratechnikai szempontból is ellenőrizni kell, hogy elkerüljük a szerkezeten belüli, illetve a felületi páralecsapódást.
 
Meglévő épületek esetén jelenleg csak akkor kötelező a szabályozás, ha az épület hasznos alapterülete 1000 m2 fölött van, és „jelentős mértékű felújításon” megy keresztül. A gyakorlatban azonban sok önkormányzat elvárja, hogy a felújítással érintett szerkezetek kisebb épületek esetén is megfeleljenek a hőátbocsátási tényező követelményének.
 
A számítást általában az építész vagy az épületgépész tervező végzi. Vannak azonban letölthető programok, amelyek segítségével egy kis lelkesedéssel magunk is elvégezhetjük az alapszámításokat.
 
Szigorodó előírások
 
Egyre vastagabb szigetelésre, és egyre takarékosabb nyílászárókra lesz szükség. Két lépcsőben szigorítja az épületek energetikai követelményeit a belügyminiszter, 2015. január 1-jétől és 2019. január 1-jétől egy rendelettervezet szerint. Eredetileg már idén szigorították volna az előírásokat, így három év „türelmi időt” kaptak az építkezők, bár a rezsi szempontjából ésszerű már most takarékos házat építeni.
 
Az EU irányelvei 2019-től annyira megszigorítják az új épületek előírt maximális energiafogyasztását, hogy az lényegében megfelel egy mai passzívház energia-háztartásának. Ez azt jelenti, hogy négyzetméterenként legfeljebb 15 kilowattóra energiával - másfél köbméter gázzal - lehet kifűteni az épületeket.
 
Vastag szigetelés, korszerű ablakok építésnél, felújításnál
 
A korszerű 38 centiméter vastag téglafal hőátbocsátása - kiegészítő hőszigetelés nélkül - 0,4 Watt/négyzetméter/Kelvin (W/m2/K). A jelenlegi hőátbocsátási követelmény 0,45 W/m2/K, a rendelettervezet 2015-től a hőátbocsátást 0,3 W/m2/K-ra csökkenti, és ez mérséklődik tovább 2019-től 0,24-re.
 
A tetőtéri lakások - lakrészek - hőátbocsátási követelménye ma 0,25 W/m2/K, ez előbb 0,2-re, majd 0,17-re csökken. Ez utóbbihoz legalább 40 centiméter vastag hőszigetelés kell, ma a legtöbb ilyen családi házban 10 centiméter vastag a hőszigetelő anyag.
A kereskedelemben ma kapható, korszerűnek mondott kétrétegű üveggel készült - akár műanyag, akár fa szerkezetű - ablakok hőátbocsátása 1,1-1,2 W/m2/K. Ezek nagy része megfelel a 2019-től érvényes 1,15-ös követelménynek.
 
Kötelező a megújulók használatának lehetőségét is vizsgálni
 
A módosítás kimondja, hogy akár felújításkor, akár bővítéskor az épületszerkezetek energetikai jellemzőinek azonosnak kell lenniük az ismertetett, új épületekre vonatkozó követelményekkel. 2012-től ezt alapterületi megkötés nélkül el kell végezni.