Szigetelt panel vagy új építésű téglalakás fogyaszt kevesebbet? Az energiatanúsítvánnyal a kézben már nem csak az eladóra hagyatkozhatunk: mennyi is a rezsi?
 
Új lakásokhoz 2009 óta, használt ingatlanok adásvételéhez, bérbeadásához 2012. január elsejétől kötelező a lakás energiafogyasztását igazoló, úgynevezett lakászöldkártya kiállítása. Utánajártunk, mennyibe kerül és mire jó az energiatanúsítvány.
 
– Uniós direktíva, hogy 2020-ig 20 százalékkal csökkenjen az energiafelhasználás. Ennek úgy is eleget lehet tenni, ha egységesen mérhetővé tesszük az ingatlanok energiafogyasztását, a besorolással felhívjuk a figyelmet az energiahatékonyabb működésű, kisebb rezsijű lakásokra – mondta Tornyi Koppány, az energetikai tanúsítással foglalkozó Dél-Klíma Bt. ügyvezetője. Hozzátette: az I-től A+-ig terjedő kategóriák – A+ a legköltségtakarékosabb – minden vevőnek pontos tájékoztatást adnak a lakások, házak energiafogyasztásáról, a várható éves rezsi nagyságáról.
 
– Az érvényes jogszabályok szerint a téglából, jellemzően 5 centiméteres hőszigeteléssel épült új ingatlanok általában C kategóriájúak. Ezen sokszor még az építtetők is meglepődnek.
 
Ahhoz, hogy ennél jobb, B vagy éppen A kategóriájú házakat építsünk, vastagabb hőszigetelésre, alaposan megtervezett fűtésre, szellőzésre van szükség – tudtuk meg. Az alapos tervezés pénzben is mérhető: egy A kategóriájú épület közel 40–50 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt, mint amit egy kötelező minimum szerint épült lakás. – Használt ingatlan vásárlásakor 2012. január elsejétől kötelező elemként, az adásvételi szerződés részeként jelenik meg a lakászöldkártya. Elkészítése – meglévő vagy éppen hiányzó tervdokumentációtól függően – 5–15 napot vesz igénybe, és 50–70 ezer forintba kerül. A tanúsítvány 10 évig érvényes abban az esetben, ha nem történik átépítés – foglalta össze a tudnivalókat Tornyi Koppány, hozzátéve: minden felmérésben vizsgálják az ingatlanok falazatát, azok szigetelését, a födém hőátbocsátását, valamint a nyílászárók anyagát, de még a fűtési rendszert is. 
  
– Szigetelés nélküli panelek E–F, míg az 5 centis hőszigeteléssel felújítottak C–D, 8–12 centi vastagon szigeteltek pedig már B–C kategóriájúak. Míg az F kategória 150–190 kWh/négyzetméter éves fogyasztást jelent, addig a B 61–90-et. A rezsikülönbség kétszeres is lehet energetikai besorolástól függően. Előfordulhat, hogy egy korszerűen szigetelt, felújított szellőző és fűtésrendszerű panel kevesebb energiát fogyaszt, mint egy, csak a kötelező minimumot teljesítő új építésű téglalakás. A rezsiköltség-különbség az ingatlanárakban is meg fog jelenni – vélekedett a szakember.
 
– Még nem alakult ki egységes gyakorlat a lakászöldkártya körül. Van olyan ügyvéd, aki megköveteli a tanúsítványt az adás-vételhez, van, aki nem. A vevőnek érdeke, hogy előre tudja: mennyi a rezsi, így később sem éri meglepetés a vásárlót – fogalmazott Molnár Péter, egy energetikai tanúsítással foglalkozó szegedi cég ügyvezetője. A szakvélemény árát törvények szabályozzák, a tanúsításhoz szükséges további mérnöki munkadíjakban viszont nagy lehet a szórás.
 
Mit kapunk a pénzünkért?
 
Sándor Viktor energetikai tanúsító hozzátette, hogy az eljáráshoz hozzátartozhat az épület energetikai besorolásának javítására szolgáló hőszigetelés és épületgépészeti fejlesztés kivitelezésének pontos árajánlata. Így az ügyfél is tisztán látja, mekkora fejlesztés szükséges a jobb besorolás eléréséhez, és ezzel mennyi energiát spórolhat.