Az épület minőségének felmérésére egyszerű, de nagyszerű eszköz a különleges fénykép. A termográfia segítségével kimutathatók a tervezési és építési hibák, mint például a hőhidak, a hőszigetelés hiánya, sőt a nedvesedés is.
 
A tél a legjobb a termovízióra
 
A blower door teszten kívül más műszeres mérési lehetőségek is vannak az épület minőségének ellenőrzésére. A termográfia (vagy termovízió) segítségével kimutathatóak a tervezési és építési hibák, mint például a hőhidak, a hőszigetelés hiánya, sőt a nedvesedés is. Új építés vagy felújítás esetén, de meglévő épületek problémás helyeinek feltárásánál is jó szolgálatokat tehet.
 
A termográfia fizikai alapelve egyszerű: minden test felületi hőmérséklete függvényében energiát bocsát ki elektromágneses sugárzás formájában. Minél melegebb a test, annál több a sugárzási energia, és annál rövidebb hullámhosszú a kisugárzott energia maximuma. A földi testek sugárzása a hosszúhullámú infravörös tartományba esik. Ez a szemnek láthatatlan, de a speciális infravörös hőkamera látható képpé tudja alakítani. A kamera külsőleg egy digitális kamerára hasonlít, de annál bonyolultabb, és jóval többe kerül.
 
A vizsgálat nem végezhető el bármikor. Többek között ezért sem kötelező része az energiatanúsítvány kiállításának, de persze kérhető. Legalább 10 fokos hőmérsékletkülönbségre van szükség a külső és belső tér között, és lehetőleg napsütés- és esőmentes időre, valamint szélcsendre. Ezért legalkalmasabb télen a kora reggeli vagy késő esti időszak. Vannak persze trükkök, például nyáron, ha több nappal előre jól felfűtjük az épületet mobil radiátorok segítségével, egy viszonylag hidegebb hajnalon is használható eredményekhez juthatunk.
 
A kapott kép a felületi hőmérsékleteket mutatja: minél melegebb egy felület, annál melegebb színnel jelenik meg a képen. A képek kiértékelése ugyanakkor nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik: bizonyos dolgok csalókák lehetnek. Az üvegfelületeken például a visszatükröződések vagy a háttérből kiszűrődő lámpa fénye zavaró lehet, az ablakokat ezért nehéz pontosan kimérni ezzel a módszerrel. Jól mutatja viszont a hőszigetelési hiányokat és a hőhidakat, ahol nagyok a hőveszteségek. Ezek egy külső felvételnél melegnek látszanak, hiszen itt szökik el sok hő, belülről nézve viszont ezek a hideg részek.
 
Mire jó a termográfia?
 
A termográfia jól használható penészkárok vizsgálatában. Ezek nagyon gyakran viszonylag új, néhány éves épületekben, vagy például tetőtérbeépítéseknél jelentkeznek. Az ok általában a hiányos, nem kellő minőségű hőszigetelés, például a pillérek, fal- és födémcsatlakozások előtt hiányzó szigetelés vagy a nyílászárók szakszerűtlen beépítése. Ilyenkor a kritikus pontokon alacsony felületi hőmérsékletek mérhetőek, emiatt a páralecsapódás kockázata jelentős mértékben megnő, és a penészképződés szempontjából kedvező feltételek alakulnak ki. A megoldás a szerkezetek utólagos hőszigetelése lehet, de ezt is alaposan meg kell tervezni, nehogy még nagyobb károkat okozzunk.
 
Másik gyakori diagnosztikai alkalmazás, amikor a nedvesedés okozta károk okát, és pontos helyét keressük. Ilyen például, ha az aljzatbeton vizesedik a fűtési csövek, pl. a padlófűtés szivárgása, vagy a melegvíz- és szennyvízvezetékek tömítetlensége miatt, de a földből is szivároghat fel nedvesség. A termográfia az elpárolgó nedvesség miatti hőmérsékletcsökkenést mutatja meg. Így nem szükséges például az egész aljazatbeton feltörése, elég csupán a meghibásodás helyén elvégezni a beavatkozást.
 
A termográfia ezen kívül alkalmazható szemmel nem látható elemek keresésére is, például megmutatja az eltérő anyagból készült áthidalókat, gerendákat, toldásokat, vagy a faváz helyét. A vezetékek és csövek nyomvonala is kimutatható.
 
Mennyibe kerül a hőfénykép?
 
A termográfiai vizsgálatok kvantitatív célokra is alkalmasak: segítségükkel számszerűsíthető az adott szerkezeten áthaladó hőáram, ebből kiszámítható a hőátbocsátási tényező és a hőveszteség, valamint a fűtési energiaigény.
 
A vizsgálat ára egy családi ház esetén 80-120 ezer forint + ÁFA körül van. Ezért több képet és részletes elemzést készítenek. Egy nagyobb épületben a munka nem egyenes arányosan nő, így egy lakásra fajlagosan már sokkal kisebb lehet a költség.
 
A termográfiát egyébként nem csak épületek vizsgálatára használják. Eleinte a katonai felderítés céljára fejlesztették ki, de ma már széles körben alkalmazzák az orvostudományban is diagnosztikai céllal, vagy a villamosiparban és a közlekedésben például kivilágítatlan járművek, gyalogosok észlelésére.