A otthonokban még nem, a kereskedelmi ingatlanok piacán azonban már jelentős a kereslet az energiahatékony épületek iránt.
 
Egyre nagyobb jelentősége van az ingatlanpiacon az energiahatékony megoldásoknak. Jövő januártól minden lakóépületre kötelező lesz az energiatanúsítvány tulajdonjogváltásnál avagy bérleti tranzakciók esetén. Az uniós direktíva alapján bevezetett igazolvány kötelezővé tétele a várakozások szerint vélhetően valamelyest lelassítja majd az adásvételi ügymenetet. Bár a lakáspiaci és lakásépítési aktivitás továbbra sem verdesi az eget, a jövőre újrainduló szocpol élénkítheti a keresletet. A támogatásnál egyebek mellett - új elemként - az otthon energetikai minősítését is figyelembe fogják venni, ahogyan azt a kormányfő és a gazdasági miniszter októberben bejelentette. A piaci kínálatban számos, megújuló energiaforrást (többnyire földhőt) alkalmazó lakás ajánlatával találkozhatunk, míg más fejlesztők a fűtési költséget hagyományosabb módon alacsonyan tartó megoldásokkal hirdetik az ingatlant.
 
A jövőre bevezetendő energiatanúsítvány sokakat ráébreszthet, hogy nem mindegy, milyen lakást vásárol − mondta lapunknak Rutai Gábor, a Duna House pr- és elemzési vezetője. Ez az eladókat és az építőket is az energiatakarékos építések felé terelheti. Emellett a növekvő energiaárak is kényszerhelyzetbe hozzák a lakosságot, de megfelelő állami vagy EU-pályázatok nélkül kevesen tudnak beruházni.
 
 Az elmúlt időszakban nagyobb újlakás-fejlesztések nem indultak, a kisebb társasházi építkezéseknél pedig inkább az energiatakarékos építési megoldásokra törekvés volt jellemző, és nem a megújulók alkalmazása. Néhány balul végződő projekt pedig tovább rontotta az ilyen fejlesztések presztízsét.
 
 A válság az iroda- és ipari ingatlanok, üzlethelyiségek piacát is megviselte, de az igények itt is átalakulóban vannak. A megújuló energiás alkalmazásokat beépítő fejlesztések a piac egészével egyetemben lelassultak az utóbbi időben, inkább kisebb, specifikusabb fejlesztések történnek a kereskedelmi ingatlanok piacán − vázolta a helyzetet Borbély Gábor, a CB Richard Ellis elemzője. Ezzel együtt a rezsiköltségek radikális leszorítása az energiahatékonyság fokozásával, illetve megújuló energiaforrások alkalmazásával mindinkább szempont már a tervezés, kivitelezés során. Napjainkban már minden fejlesztő számol − ha nem is a megújuló energiaforrásokkal, de az energiahatékonyságot növelő megoldásokkal.
 
A nagyobb, legalább 800−1000 négyzetméteres bérleményt igénybe vevő nemzetközi cégek külföldön többnyire alaposan megtervezik az új munkakörnyezetet, és már a fővárosban, illetve Magyarországon is igyekeznek érvényesíteni e szempontot. A jövő bérlői számára mind fontosabb lesz, hogy − akár magasabb bérleti díj mellett is − a technológia által lehetővé tett megtakarítást realizáljanak. Az átlagosan 10−15 eurós négyzetméterenkénti bérleti díjak mellett a rezsiköltségek 3-4 euróra rúgnak, megfelelő megoldásokkal ezt 1−1,5 euróval lehet mérsékelni.
 
Nehéz általános trendet felfedezni az újlakás-piacon megújuló energiát alkalmazó fejlesztéseknél − mondta Ádány Tamás, az OTP Ingatlan Zrt. vezérigazgatója. Egyelőre a megújuló energia alkalmazásában tömeges igényekről nem lehet beszélni.
 
forrás: www.napi.hu